Egek urai – ízelítő a vándormadarak világából

Évről-évre örömmel tölt el, mikor megjelennek a gólyafészkek az országút melletti villanyoszlopok tetején. Valahogy megnyugtat, hogy újra itt vannak, sikerült a nagy utazás. Azzal mindenki tisztában van, hogy ha itthon hideg van, akkor a fecskék, a gólyák meg a vadludak elhúznak délre, aztán mikor itt beköszönt a nyár, akkor pedig visszatérnek. De vajon hogy tesznek meg ekkora távolságot? Milyen útvonalon közlekednek? Mi alapján tájékozódnak? Kétségkívül a világ egyik legnagyobb rejtélye a költöző madarak élete.

A gólyák nyáron jönnek, ősszel mennek. Hozzá vagyunk szokva ehhez a jelenséghez. Emberi ésszel nehezen feldolgozható, hogy ezek az elegáns, hosszú csőrű madarak honnan veszik az energiát, hogy hegyen-völgyön, tengeren és hegységeken, országokon és földrészeken átkelve visszatérjenek. Bár született már egy pár elmélet, miszerint bizonyos tényezőkön kívül (időjárás, jellegzetes tájak, fények, hangok, szagok) a Föld mágnesességének segítségével tájékozódnak, de ezek csak feltételezések, tehát a rejtély egyelőre megoldatlannak tűnik. De miért is csinálják ezt az egész műsort? A meleg miatt? Tán nem tetszik nekik az őszi látkép? Csak nyaralni járnak ide? Ahogy minden élőlénynek, a migráló madaraknak is az egyik legfontosabb szempont az élőhely megválasztásánál a táplálék. Tehát az őszi, téli és tavaszi hónapokra azért nem maradhatnak Magyarországon, amiért nyáron Afrikában. Nincs ennivaló se a felnőtteknek, se a fiókáknak. Ezért aztán minden évben útra kelnek.

Madarak

Mióta különböző hiedelmek és elméletek gyártása helyett elkezdtük ténylegesen vizsgálni ezeknek a madaraknak a viselkedését, azóta egész pontos képet kapunk életmódjukról. A legismertebb és az egyik legrégebbi módszer a gyűrűzés, melynek segítségével könnyen beazonosíthatóak például a vándorlás állomásai. Az ornitológusok azonban ma már rendkívül összetett és kifinomult eszközökkel vizsgálják a nagy költözködéseket. Így képet kapunk többek közt arról is, hogy a madarak milyen magasan repülnek, milyen sebességgel haladnak, mikor indulnak, mennyit és hol pihennek, milyen más madarakkal találkoznak, vagy hogy hogyan változik a súlyuk az út során.

Nem kevés rendezőt ihletett meg ez a téma. A 2001-ben készült Vándormadarak című film például lélegzetelállító módon mutatja be ezt a titokzatos világot. Sokunk gyerekkori kedvence, a Nils Holgersson rajzfilmsorozat pedig a vadludak vándorlását mutatja be különböző történeteken keresztül. Igazi csemege lehet még a vándormadár-barátoknak a Repülj velem! családi kalandfilm, melyben egy apuka a kislányával arra nem kis feladatra vállalkozik, hogy néhány elhagyott vadliba fiókát felneveljen és megtanítson repülni. Nem csak repülve vándorló madarak léteznek azonban. Vannak, akik gyalogosan jutnak el A-ból B-be (ilyen az emu is), egyes pingvinfajok pedig hatalmas utat tesznek meg az óceánban úszva. Utóbbit a Pingvinek vándorlása című dokumentum-természetfilmben követhetjük nyomon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.